mályvavilág

Nagyon nem...... :(

A mai nap igazsága: 

Jó volna végre
lenni vagy nem lenni: már
sok a kevésből.

(Fodor Ákos)
 

Fodor Ákos: Ima

Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz rajtam bármikor
oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan
bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz,
érintésedre-
nyílóan, könnyen, zajtalanul.

Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban.

(Coelho)

szerintem nekem sikerült....

A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani.
Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak.(S. King)

Nekem is van egy titkom. Annyira el szeretném mondani neked, de annyira, de mégsem megy. félek, hogy nem kell neked. Pedig most nekem ez a legfontosabb dolog. Szeretet adni neked, simogatni a lelked, vigyázni rád, megfogni a kezed, meghallgatni téged, veled lenni, szeretni... mert szeretlek. minden hibáddal együtt, amik nekem nem is tűnnek hibának, csak aranyos dolgoknak, és még ezeket is szeretem. még azt is szeretem, mikor késel és várok rád. mert akkor tudom, hogy látlak, és veled lehetek. néha azért kicsit egyedül érzem magam, mikor messze vagy, de akkor becsukom a szemem, és az illatodra gondolok, a csókra, amit utoljára kaptam tőled, vagy arra, milyen volt először meglátni téged. lefekvés előtt mikor már minden csöndes úgy érzem, hogy átölelsz. így jó elaludni. de már nem egyedül szeretnék, hanem veled. hogy itt legyél most is,hogy kakaót igyunk, hogy mosolyogjunk. vagy egyszerűen csak nézzük egymást, és szeressünk....

nem tud mit írni....megszűnt ma létezni önmagának, sajnos  a tiéd lett... szürke lénye színesen pompázott, és te megbántottad, nem tudja hova tenni a dolgokat, nem tudja, hogy mit gondoljon, nem tudja, hogy mit érzel.. kétségbe van esve.. nem használhatja ki a helyzetet, nem teheti meg ezt önmagával sem..fél, hogy nem kell neked, nem retteg,  mert  ott vagy némán mellette, sajnos nem láthatóan.. pedig ő látni szeretne, minden nap, minden pillanatban... nagyon fontos vagy neki, de ő sem tudja , hogy miért.. egyszerűen meglátott, és megszeretett...ennyi volt...egy röpke pillanat alatt a tiéd lett...

2008.09.10. 0:54

még régen írtam, de az érzés hasonló....

Laren Dorr: Lennék...

Lennék Napod, ha nappal lenne,
fényessé tenném hajnalod,
bíborral festeném este a felhőt,
hogy gyönyörködj, ha akarod.

Felhő lennék, ha őszidő lenne,
langy esőt sírnék, mert messze vagy,
aztán esőcsepp lennék, rád esnék,
s gördülve csókolnám arcodat.

Köd lennék, ha hűvös lenne,
fehér, vidám, mi nem ragad,
ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.

Hópihe lennék, ha tél hava lenne,
mit egyetlen céllal repít a szél,
elolvadni gyönge kezedben,
s míg elmúlnék, érezném: enyém e kéz.

Szél lennék, ha új tavasz lenne,
elfújnám messze a tél hidegét,
hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.

S mi lennék, ha itt lennél velem?
Mindenség lennék, hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
hol nem ragyog más, csak a Te csillagod.

------------------------------------------------------

most egyszerűen csak veled lennék....

Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele..... (A kis herceg...)

Az elmúlt egy hétben tanultam valamit: az elutasításnál is van sokkal rosszab... Az, amikor semmibe vesznek....

rájöttem, nem szeretek várni....hiányzik most valaki nagyon. most írni sincs kedvem. szerda óta egy telefonra várok... késő van. alszok...

Megtörtént az, amire nem számítottam. Te megjelentél és összekavartál mindent. Bízom benne, hogy továbbra is kavarni fogod az életem, mert be kell valljak valamit: Beléd szerettem

(Pál Robin)

Mikor a szárnyam helyét
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.

És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).

Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.

A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)

Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.

(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)

Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.

Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!

-----------------------------------------------------

nagyon...

-----------------------------------------------------

https://www.youtube.com/watch?v=UfeONKDLMsw&feature=rec-HM-fresh+div

Ő:hihi és én?
pöttömpanna:mi Te?ha arra gondolsz, akkor szerintem helyes vagy:)
Ő: :)
pöttömpanna:remélem erre gondoltál:)
Ő:Te meg gyönyörű
pöttömpanna: édes vagy:) de nem látsz most, és most hm, annyira nem
Ő: én sem...
pöttömpanna: nekem tetszel, és aranyos a hajad, és ha találkozunk, akkor a kezed is megfogom ám majd:)
Ő: :)hát én is a -tiéd
 

Holdvilágos éjszakán
Miről álmodik a lány?
Hogy jön egy királyfi tán
Hófehér paripán.

Ez az álom oly mesés,
Ám de jön az ébredés.
A királyfi oly kevés
És az hogy jön, tévedés.

És mégis mily kicsi fellegek
Úsznak az ég peremén.
Míg őket nézni lehet,
Örökéletű lesz a remény
Meg a regény.

Meglepett valaki ma. Azóta csak mosolygok, ma elcsattant életem harmadik első csókja. Harmadik első csók ugyanazzal az emberrel...

Végigolvastam az összes bejegyzésem. Fura volt... Rájöttem, hogy a bejegyzések nem mindig ahhoz az emberhez szóltak, akihez írtam. Szokatlan, tudom, de az elején minden Manóhoz szólt, kivéve amikor kaptam egy verset...

igen, ő az, aki most nagyon fontos nekem. Rá gondolok most is. Kezdem megismerni magam, kicsit szeretni nem tudok. egyszerűen nem megy. pedig most erre lenne szükségem, csak egy kicsit ölelni, csak egy kicsit beszélni, csak egy kicsit boldognak lenni, csak egy kicsit szeretni... na ez az ami nem megy... mert én mindig ölelném, amennyire csak tudnám, el sem engedném, mindent megosztanék vele,  minden gondolatomat, minden érzésemet, amikor vele vagyok, nagyon boldog vagyok, most meg szomorú, mert nincs itt... és nagyon szeretem. szerelmesen, amit nem kéne. érzem, hogy reménytelen, hogy nincs esély, de egyszerűen ezt nem tudom eldönteni, ez nem egy olyan dolog amit egyszerűen elhatározok. a gondolataimon kívül szeretem. és ha a tudatommal befolyásolhatnám, hogy mit érezzek, akkor is szeretném...

Hát itt vagyunk, és jól, te is, én is.
Utóbb persze meg fogunk halni
s minden bizonnyal másutt - te is, én is.
Szép a simogatás, az összemosolygás;
szebbet nem is tehetnénk, tegyük hát
addig is, míg itt vagyunk - te is, én is -:
simogassuk egymást, mosolyogjunk össze,
tudva, amit tudunk, te is, én is.

(Fodor Ákos)

Miért fáj az, ha szeretünk valakit? ..... :(

Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe.
Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen.
Egyszerűen csak szereted.
És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang.
Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből.
Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére.
És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.
Laurell Kaye Hamilton

Késő van, de még nem vagyok fáradt... eddig dolgoztam, és gondolkoztam. nem értem magam... miért olyan kell, aki sosem lehet teljesen az enyém? .... :( tegnap délután fogta a kezem, boldog voltam. most is az vagyok, hiszen ha csak egy pillanatig fogja a kezem, nekem az is elég lenne... és több volt az egy pillanatnál. de telhetetlen vagyok, így csak magamnak okozok szomorúságot. hiszen nem birtokolhatunk senkit,és ő sem minket. nem is azt akarom, hogy az enyém legyen, hanem annyit, hogy engem szeressen, csak engem... és úgy szeressen, hogy mellette szabad, nem "kötözöm " magamhoz, de mégis velem akarjon lenni...szabad akaratából.... és ez lenne a világ legnagyobb kincse...