„Eddig sohasem éreztem, amit most érzek.
Eddig sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek.
Most félek! Most akarom, hogy kelljek…”
/ Szilvási Lajos: Egymás szemében /
.........
2010.01.14. 13:31 | mályva | 3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://malyva.blog.hu/api/trackback/id/tr321671869
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cloutch 2010.01.14. 18:56:36
Szomorú, hideg téli éjszaka volt
szigorú ködök bújtatták el a Holdat és
ott feküdtünk az ágyon
Várva, hogy jöjjön az álom
És akkor azt mondtad nekem, hogy mennyire kár,
hogy az ember az álmában egyedül jár
és Te nem jöhetsz oda velem
ez azért van-mondtam- Szívem
Mer' a fejünkben régi képek
Sohasevolt időről beszélnek
És a fülünkben furcsa dallam
Töri a szívet össze halkan
Mikor fejedhez ér a fejem
Ezt nem értheted, s nem érthetem
szigorú ködök bújtatták el a Holdat és
ott feküdtünk az ágyon
Várva, hogy jöjjön az álom
És akkor azt mondtad nekem, hogy mennyire kár,
hogy az ember az álmában egyedül jár
és Te nem jöhetsz oda velem
ez azért van-mondtam- Szívem
Mer' a fejünkben régi képek
Sohasevolt időről beszélnek
És a fülünkben furcsa dallam
Töri a szívet össze halkan
Mikor fejedhez ér a fejem
Ezt nem értheted, s nem érthetem
ricky 2010.01.15. 10:56:37
@mályva: Egy rajzfilmbe élek együtt veled,
látom a fejed felett a kérdőjelet
Nem érted miért nem vagy boldog
Hiszen itt mindent lehet, ide az anyád elől is elrejtheted
a fejed felől a kérdőjeled...
látom a fejed felett a kérdőjelet
Nem érted miért nem vagy boldog
Hiszen itt mindent lehet, ide az anyád elől is elrejtheted
a fejed felől a kérdőjeled...
