Elengedtem.... Nehéz volt, sokáig őrlődtem, szenvedtem, de elég volt. Magam akartam lenni, olyan, mint régen mosolygós, szerelmes, olyan, akit szeret valaki. Most mosolygok, talán szerelmes vagyok, talán szeretnek.... talán. Nem szeretem a bizonytalanságot. De mikor itt volt nem voltunk bizonytalanok, öleltük egymást, szerettük egymást, mosolyogtunk:) Nem rég ment el, de ami közöttünk volt ilyet régen éreztem.  Minden pillanatban rá gondolok, arra, hogy milyen, amikor mélyen a szemembe néz, vagy amikor félőn megfogja a kezem. Szeretem:)

csak második nem akarok lenni....:(