Mikor elmentél, kivételesen nem maradtam egyedül, még éreztelek, mert érezni akartalak, velem voltál.. nem féltem, pedig a testem egyedül volt, de a kisvilág nem...tudtam, hogy te vagy az, tudtam, és most is tudom... Nem kell attól tartanom, hogy egyedül hagysz, mert tudom, hogy te erre nem lennél képes, mert ez így jó neked is... Élvezzük egymás különlegességét, és nem akarom, hogy ennek vége legyen.. Egyszerűen léptél be az életembe, de nem engedlek el, mert te az enyém vagy, másé nem lehetsz.. nem hagyom el magam, és most téged sem.. Mosolygok, mosolyra vagyok ítélve és te is:)ez így jó.......
