- Nem is kell tudnod, hogy mit érezz, befolyásolni úgysem tudod, megérteni meg csak idővel lehet. Csak figyeld a szived, de ne veszekedj vele, és ne sürgesd amiatt, hogy hamarabb egyértelműsitse azt, ami benne van. Engedd el azt, ami már nem a Tiéd, hogy biztosan be tudd fogadni azt, ami vár Rád. Merthogy mindenkire vár valami. Ne félj elindulni, ne félj merész lépést tenni. Lehetőséget ne hagyj elúszni. Ahogy Te is mondtad nekem, carpe diem!
Légy önmagad. Te sem, a szived sem marad egyedül, hidd el... Az űr tágul, majd idővel feketéből fénnyé változik, aztán újra szinek töltik meg. Az idő nagy segitség. Ne maradj vak a könnyektől, mert a homályos pillantásodban nem látod meg azt a mosolyt, ami a te arcodon tükröződne. Hidd el, menni fog. Csak ne akarj tudatosan visszafelé lépni, hanem épp ellenkezőleg. Akarj előre haladni. Csak az első pár lépés nehéz, és nem garantált, hogy nem huppansz fenékre, de próbálkozni kell. Gyümölcsöző. - mert, te úgyis tudod.