Nem jönnek belőlem a gondolatok, egyszerűen üres vagyok nélküled...várom, hogy hívj, hogy lássalak , hogy ölelhesselek... Nekem akár egy pillanat is elég lenne veled, én már attól boldog vagyok... Nem kell nekem más, nem kell más érintése, nekem te kellesz... Imádok veled lenni, a mosolyod megbabonáz, szemeiddel belém látsz, így teljes az egész...így szinte szárnyak nélkül repülök... Köszönöm!
szárnyalósan....:)
2008.09.29. 18:35 | mályva | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://malyva.blog.hu/api/trackback/id/tr17687750
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
